Pillanatképek

 

Szaszkóné Makó Sarolta

SáriA kedves feleség... Egészen kicsi koromtól kezdve sokat utaztam. Már életem első fél évét is külföldön töltöttem, Horvátország déli részén. A hegyek mindig is vonzottak, minél többet megismerni belőlük, minél feljebb mászni, és onnan csodálkozni rá a teremtett világra. A hegyek szeretetét édesapámtól örököltem, aki hegymászó volt.

Mostani utunkban is legjobban a Tibeti fennsík és a nepáli túrázás hoz lázba, hátha megpillanthatom a Mt. Everestet is! Izgatott kíváncsisággal lesem a tájakat, embereket, kultúrákat és azt hiszem, még most sem fogtam fel egészen, hogy mibe is vágtuk a fejszénket... De hiszem, bármi történik, a Teremtő Isten végtelen szeretete nem hagy el bennünket.

Szaszkó Sándor

Sanyi...és a férj. Egészen 18 éves koromig, 1995-ig Jászberényben nevelkedtem és ma is sokkal inkább vidékinek érzem magam. Abban az időben napi kapcsolatom volt a mezőgazdasággal, és ez is nagyon meghatározó számomra; együtt élni azzal, hogy a munkánk eredménye legalább 50%-ban külső tényezőtől, az időjárástól függ, valamitől amit ember nem tud befolyásolni. Azt hiszem ez egyfajta igen közvetlen kapcsolat a Gondviseléssel, egy nagyon jó iskola az életre.

Amikor utazom, számomra akkor is a legfontosabb megfigyelni, hogyan tanultak ezzel a Gondviseléssel folyamatos kapcsolatban élni egész más kultúrákban, olyan vidékeken, ahol a szociális, gazdasági biztonság még kevésbé alakította ki az emberekben a mindenhatóság érzését…